2015. február 9., hétfő
Kozmikus prefáció
KRISZTUS, Istennek megtestesült Fia!
Érted és miattad szépek évszakok szerint a fák,
érted és miattad szép a hóesés és a rügyfakadás,
a madarak őszi és tavaszi vonulása;
érted és miattad hord üzenetet egy-egy hullócsillag
s a november végén lehulló vöröses bíbor
falevél.
Érted és miattad maradnak zöldek a fenyvesek,
és felzúgnak, mint az orgona, ha átfúj rajtuk a téli
szél.
Érted és miattad ragyog még a Nap,
szikrázó fényével itatva a bús téli tájat,
érted és miattad mozdul az egysejtű lény,
és valami ősi programnak engedelmeskedve bontakozik.
Érted és miattad csillan meg az ember szemében az
érteni tudás fénye
és arcán a szeretet mosolya.
Mert kezdettől fogva Karácsony van a mindenségben,
angyalok ezrei énekelnek,
és minden várakozik
ködébe burkolózva évmilliók adventjének.
Ó, szentséges Megtestesülés!
Nélküled értelme semminek sincsen,
se jóra törekvésnek, se szépségnek, se igazságnak.
Te vagy mindennek, ami csak létezik, titokzatos célja,
rejtett értelme, belső fénye és melegsége.
Hogyan panaszkodhatnék ezentúl, hogy nem tudok
imádkozni,
hogy jelenlétedről újra meg újra megfeledkezem,
Jézusom,
mikor minden benned, érted és miattad létezik,
te vagy az anyag szívének titka.
Az Úr legyen veletek, minden létezővel,
emeljük fel együtt szívünket az Úrhoz,
s adjunk hálát Urunknak, Istenünknek!
Valóban méltó és igazságos, illő és üdvös,
hogy mindenütt:
a gigantikus csillagvilágban és a vírusok világában,
az angyalok láthatatlan világában és a látható
anyagban,
a teremtés minden kis zugában
hálát adjunk néked, szentséges Atyánk,
Fiad, a mi Urunk és testvérünk, Jézus Krisztus által,
akiben, aki miatt és akiért létezünk,
kezdet óta az angyalok, majd a föld és az ég,
azután a növények, állatok és végül az ember,
ki Lelkedet árasztotta belénk,
hogy benne mi is fiaiddá legyünk
és képesek legyünk hálát adni néked,
mindenkor:
reggel, délben, este és éjszaka,
fiatalon és öregen,
dolgozva, küzdve és szenvedve,
boldogan vagy a levertség kábulatában,
életünk teljében vagy a halál kapujában,
hiszen dicsőséged betölti a mennyet és a földet,
s e dicsőség nem más,
mint a megtestesülésnek a világmindenségben
foszforeszkáló ragyogása.
Mindenkor hálát adunk néked,
míg ajkunk el nem némul,
szívünk utolsót nem dobban;
de halálos ágyunk mellett ott áll majd a következő
nemzedék,
hogy rögtön átvegye tőlünk a szüntelen dicséret
énekét,
mert ha a dicséret szava csak egy pillanatra is
elhallgatna a teremtésben,
a semmibe zuhannánk vissza
vagy az örök kárhozatba, ahol nincsen dicsőítő ének.
A mindig és mindenkor felszálló hála
csak a te szent Fiadban áll össze egyetlen hozzád
méltó énekké,
ő teszi teljessé a mi akadozó, kimaradozó
dicséretünket,
és örök hűségével, fiúi szeretetével fölemeli hozzád.
Áraszd ránk Szentlelkedet, hogy az egyetemes,
kozmikus prefációt örökké együtt zenghessük szent
Fiaddal,
szünet nélkül mondva:
Sanctus,
Sanctus,
Sanctus!
2015. február 8., vasárnap
Heti fohász
MENNYEI ATYÁNK, KÖSZÖNJÜK NEKED
teremtő terved csodáját, a világ megannyi szépségét és gazdagságát. És
mindenekfölött köszönjük Neked szent Fiadat, Jézust, akiért és akiben
teremtettél, s akiben újjáalkotsz mindent. Hiszen az egész világegyetem
nem egyéb, mint egyetlen pazar, grandiózus és mégis a legapróbb
részletekig gondosan kimunkált díszlet, hogy színpadra léphessen az
ártatlan és tiszta Ember, aki elhozza nekünk a Te országodat. Köszönjük,
Atyánk, hogy ránk is gondoltál, nekünk is helyet és szerepet szántál a
teremtés isteni művében. Add, kérünk, kegyelmedet, hogy betöltsük Tőled
kapott gyönyörű hivatásunkat, s Krisztusba iktatott új Ádámként az
isteni jóság képviselői és kinyilvánítói legyünk a földön.
A teremtő szeretet.
Azután újra szólt Isten: ,,Legyen boltozat a vizek között, s válassza el a vizeket a vizektől!” (…) Úgy is lett. Isten elnevezte a boltozatot égnek. Akkor este és reggel lett: a második nap.
Azt mondta ezután Isten: ,,Gyűljenek egy helyre a vizek, amelyek az ég alatt vannak, és tűnjék elő a száraz!” Úgy is lett. Isten elnevezte a szárazat földnek, az egybegyűlt vizeket pedig elnevezte tengernek. És látta Isten, hogy jó.
Menny és pokol
Szerző: Serbán Péter
Istennel beszélget egy ember.
- Uram, szeretném megtudni, hogy milyen a Paradicsom és milyen a Pokol?
Isten odavezeti két ajtóhoz. Kinyitja az egyiket és megengedi az embernek, hogy betekintsen. A szoba közepén egy hatalmas kerek asztal volt és az asztal közepén egy nagy fazék, benne ízletes raguval. Az embernek elkezdett csorogni a nyála. Az emberek, akik az asztal körül ültek csont soványak és halálsápadtak voltak. Az összes éhezett. Mindegyiknek egy hosszú nyelű kanál volt a kezében, odakötözve a kezéhez. Mindegyikük elérte a ragus tálat és vett egy kanállal. De mivel a kanál nyele hosszabb volt, mint a karjuk, nem tudták a kanalat a szájukhoz emelni.
A szent ember megborzongott nyomorúságukat, szenvedésüket látva. Isten ekkor azt mondta:
- Amit most láttál, az a Pokol volt.
Majd mindketten a második ajtóhoz léptek. Isten kitárta azt és a látvány, ami a szent elé tárult, ugyanaz volt, mint az előző szobában. Ott volt egy nagy kerek asztal, egy fazék finom raguval, amitől ismét elkezdett folyni a szent ember nyála. Az emberek az asztal körül ugyanúgy hosszú nyelű kanalat tartottak a kezükben.
De ez alkalommal az emberek jól tápláltak, mosolygósak voltak és nevetve beszélgettek egymással. A szent ember ekkor azt mondja Istennek:
- Én ezt nem értem!
- Ó, pedig ez egyszerű - válaszolja Isten - ez igazából csak "képesség" kérdése, ők megtanulták egymást etetni, míg a falánk és önző emberek csak magukra gondolnak.
- "Amikor csak magunkra gondolunk... a Pokol van itt a Földön."
2015. február 7., szombat
Nagyböjti útravaló
Sziasztok!
Közeledik a Nagyböjt, ennek apropójakén, fogadd szívedbe ezeket a tanácsokat, a böjttel kapcsolatban!
1. Reményteljes elvárással,
hittel fogj bele a böjtölésbe. Isten ezt a fajta hitet várja el mindazoktól,
akik Őt keresik. Hit nélkül pedig senki sem lehet kedves Isten előtt, mert aki
az Istent keresi, annak hinnie kell, hogy Ő van. Ha komolyan elhatározod, hogy
állhatatos böjtöléssel fogod Istent keresni, akkor az Ige szerint joggal
várhatod el, hogy Ő meg is jutalmaz: "...és a te
Atyád, aki titkon néz, megfizet néked nyilván."
2. Emlékezz arra, hogy
"a hit tehát hallásból van, a hallás pedig Krisztus beszéde által."
Azzal a meggyőződéssel böjtölj, hogy Isten Igéje utasít, bátorít erre a
cselekedetre, mely fegyelmezett keresztény életed normális része.
3. Ne várj arra, hogy valamiféle vészhelyzet indítson a böjtölésre. Jobb akkor elkezdeni a böjtölést, amikor szellemileg jó állapotban vagy, mint akkor, ha szellemileg le vagy eresztve.
3. Ne várj arra, hogy valamiféle vészhelyzet indítson a böjtölésre. Jobb akkor elkezdeni a böjtölést, amikor szellemileg jó állapotban vagy, mint akkor, ha szellemileg le vagy eresztve.
4. Kezdetben ne tarts túl hosszú
böjtöt. Ha életedben először böjtölsz, inkább kezdd el úgy, hogy kihagysz egy
vagy két étkezést. Aztán fokozatosan növeld az időt egy vagy két napra. Jobb,
ha rövidebb időszakot tűzöl ki célul magad elé, mintha túl hosszú böjttel
kezdenéd, melyet aztán nem tudsz teljesíteni, mert lehet, hogy ily módon
elbátortalanodsz, és feladod az egészet.
5. A böjt ideje alatt bőségesen
szánj időt a Biblia tanulmányozására. Ha lehetséges, minden imádkozás előtt
olvass el egy Igerészt. Különösen nagy segítséget nyújt ebben az időszakban a
Zsoltárok olvasása. Olvasd őket hangosan, és azonosulj a benne található
imákkal, hálaadásokkal és megvallásokkal.
6. Hasznos, ha meghatározott
célokért böjtölsz, és tételesen le is írod ezeket. Ha megőrzöd ezt a listát, és
később előveszed, a hited megerősödik majd látván, hogy milyen sok kérésed
teljesült.
7. Óvakodj a vallásos
kérkedéstől és dicsekvéstől. Életednek és viselkedésednek a böjtölés alatt is
normálisnak és szerénynek kell lennie, amennyire csak lehetséges. A böjtölés
nem szerez számodra semmiféle érdemrendet Istentől, hanem inkább a
kötelességeid közé tartozik, ha odaszánt keresztény vagy. Tartsd észben
Jézusnak a Lukács 17:10-ben adott figyelmeztetését: "Ezért tehát
ti is, ha teljesítettétek mindazt, amit parancsoltak nektek, mondjátok ezt:
Haszontalan szolgák vagyunk, azt tettük, ami kötelességünk volt."
8. Minden alkalommal, amikor
böjtölsz, gondosan vizsgáld meg indítékaidat. Szánj rá időt, és olvasd el újra
az Iz 58:1-12-ig. Figyeld meg azokat az indítékokat, amelyek nem tetszenek
Istennek! Azután tanulmányozd azokat az indítékokat és célokat, melyek kedvesek
Isten előtt, és hangolódj rá ezekre! Indítékaidnak és céljaidnak összhangban
kell lenniük ezekkel.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)




